Chilében Gabriel Boric elnöki mandátuma véget ér. A baloldali választási szövetség, az Unidad por Chile a Chilei Kommunista párt, a PCCh jelöltjével indul a novemberi választásokon.
Háttér: törvényileg szabályozott előválasztások Chilében
Az elnökjelölti előválasztások Chilében törvényileg szabályozottak. A vonatkozó törvény lehetővé teszi a pártoknak vagy koalícióknak, hogy jelölteket regisztráljanak, akik önkéntes szavazással közös elnökjelöltet választanak. A folyamatra számos szabály vonatkozik, amelyek biztosítják annak átláthatóságát – a választási rendezvényektől, a választási kampánytól és a közvélemény-kutatásoktól egészen a hivatalos szavazatszámlálásig. A „Primarias legales”, azaz a hivatalos előválasztások 2012 óta vannak szabályozva, és a tényleges elnökválasztás előtt 20 héttel kerülnek megrendezésre.
A pártok kiválaszthatják jelöltjeiket vagy nyílt listát állíthatnak össze. A baloldal számára különösen érdekes a folyamat átláthatósága: a választási kampányhoz ingyenes televíziós idő áll rendelkezésre, amelyet az előválasztások napjain egyenlően osztanak el. A médiában biztosított egyenlő bánásmód az egyik oka annak, hogy akkoriban bevezették ezt a demokratikus folyamatot.
A szövetségek vagy pártok döntik el a végrehajtás módját: vagy csak egy párt tagjai, vagy csak egy választási szövetséghez tartozó pártok tagjai, vagy pedig minden választásra jogosult polgár szavazhat.
Világszerte csak kevés országban van ilyen törvényes előválasztás. Az Egyesült Államokban kötelező előválasztások vannak szövetségi állami szinten, mind az elnökválasztás, mind a kongresszusi választások esetében. Uruguayban 1997 óta működik hasonló rendszer. Más országokban is vannak előválasztások, de ezeket többnyire csak a pártokon belül rendezik. Magyarországon is szerveztek már közvetlen előválasztást a miniszterelnök-jelölt és az országgyűlési képviselőjelöltek kiválasztására, de ezeknek nincs törvényi alapja.
Gabriel Boric kormányzásának vége eldőlt. A novemberi elnökválasztásokon a kommunista Jeannette Jara indul a baloldali választási koalíció, az Unidad por Chile (Egység Chileért) jelöltjeként. A szövetség a Kommunista Párt, a Szocialista Párt, a Demokrácia Párt, a Frente Amplio és a Federación Regionalista Verde Social pártokból áll. Ezúttal csatlakozott hozzájuk az Acción Humanista, az Izquierda Cristiana, valamint más humanista és demokratikus szocialista erők is (erről a miamerikank.hu már röviden beszámolt).
Az elnöki palotáig azonban még hosszú út vezet, és ehhez a szélsőjobboldal legyőzése is szükséges. A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint azonban Jara jó eséllyel lehet az első kommunista elnök. A közvélemény-kutatók 33 százalékos támogatottságot jósolnak neki Antonio Kasttal, a jobboldali tábor fő riválisával szemben, aki körülbelül 21 százalékot szerezhet. Ez azért is figyelemre méltó, mert ezeknek a közvélemény-kutató intézeteknek a tavalyi felmérései szerint a Boric-kormányt 59-66 százalékos elutasítással illették. Ugyanakkor a megkérdezettek 30 százaléka még mindig őt tartotta a legjobb elnökjelöltnek. Aligha tévedünk, ha ezt a maradék támogatottságot a volt miniszter, Jara munkájának tulajdonítjuk. 2025 áprilisáig a munkaügyi és szociális miniszterként kidolgozott egy nyugdíjreformot, amelyet márciusban fogadtak el, és amely végre minden chileinek garantálja az öregségi nyugdíjat. Mindazonáltal továbbra is elégedetlenek a Boric-kormányzattal, különösen a baloldali szavazók, akik többet vártak tőle.
Tizenötmillió ember jogosult szavazni Chilében, és ők fogják eldönteni, hogy a jelenlegi kormánykoalíció továbbra is irányítsa-e az országot, vagy ismét a jobboldal kerüljön hatalomra. Ez utóbbi jelenleg megosztottnak tűnik, és valószínűleg ezért nem tartott előválasztásokat. A baloldal viszont június 29-én egyértelmű eredménnyel zárta a szavazást: Jeannette Jara, a Chilei Kommunista Párt jelöltje nyert. Az előválasztáson több mint 1 400 000 választópolgár vett részt, Jara körülbelül 60 százalékos szavazati aránnyal nyert, mintegy 825 000 ember szavazott rá. A második helyen a szociáldemokrata jelölt, Carolina Tohá végzett, aki valamivel több mint 28 százalékot kapott, őt Gonzalo Vinter követte a Frente Amplio pártból 9 százalékkal. Az utolsó helyen Yamil Mulet, a regionalista Zöldek jelöltje végzett 2,7 százalékkal.
A jobboldalon az előválasztások elmaradása azt jelenti, hogy a főszereplők, José Antonio Kast, Evelyn Matthei és Axel Kaiser az elnökválasztás első fordulójában egymás ellen fognak megmérkőzni. A világ minden táján a jobboldal szokásos módon a választási kampányban nem a lakosság valós problémáiról, az egyenlőtlenségről és így a szegénységről beszél, hanem félelmeket gerjeszt, rasszizmust szít, őrzött határokat, militarizációt és elnyomást ígér.
Lehet, hogy Jeannette Jara jelenleg jó eséllyel pályázik Chile következő elnöki posztjára. Ez azonban nem biztos, már most megkezdődtek a kísérletek, hogy őt és társait hiteltelenné tegyék. Erre vannak példák: pártjának utolsó jelöltjét, az építész és szociológus Daniel Jadue-t, aki gyógyszertárakat alapított a szegények számára, korrupcióval vádolták, perbe fogták és házi őrizetbe helyezték – feltehetően csak azért, mert a gyógyszeripar veszteségeket szenvedett.
Jadue június 27-én a baloldali Canal Red csatornának adott interjúban kijelentette, hogy a jobboldal újraszerveződött az országában, „nem azért, mert társadalmi többséget élvez, hanem azért, mert azok, akik hatalomra kerültek, elfelejtették, hogy azért indultak, hogy változtassanak a dolgokon”. Ez egyértelmű kritika a jelenlegi elnök, Boric irányítása alatt. Politikai intézkedései mély politikai válságba sodorták az országot, mivel a megígért demokratikus változások nem valósultak meg, és a kormány hagyta magát a gazdasági hatalmak által befolyásolni.
Carmela Negrete
Forrás: JungeWelt
